Robert A. Bradley, angol szülészorvos már 1974-ben kijelentette, hogy a nő megfelelő felkészítése mellett az élettani szüléshez nincs szükség orvosi jelenlétre.
Az otthonszülés kérdésével kapcsolatban jó ideje ellentétes vélemények ütköznek egymással. Egyesek szerint otthon szülni felelőtlenség, míg mások szerint a szülés legtermészetesebb módja otthon világra hozni egy újszülöttet. Miben rejlik a két vélemény közötti ellentét? Mitől értékes a háborítatlan otthonszülés? Cikkemben igyekszem közelebbről bemutatni az otthonszülést és annak holisztikus természetét. Tartsatok velem!
Az otthonszülés egy olyan „alternatív” szülésmodell, mely holisztikus alapokra épül, vagyis a szülés és születés körüli történéseket, a szülő nő testi és lelki kapcsolódását egy egészként értelmezi. E modell szerint a nő ösztönösen tudja, hogyan kell világra hozni gyermekét. Az időt nem tartja releváns tényezőnek, minden szülést egyedinek tart, és ahhoz mérten szabja meg a határokat, mesterséges beavatkozásoktól mentesen. Teljes mozgásszabadságot, és szabad testhelyzet választást biztosít a szülő nőnek, így az anya saját ritmusában hozhatja világra kisbabáját.
Ezért is hangsúlyozzák, hogy a szülést nem vezetik, hanem kísérik.
Az otthonszülés kapcsán a legfontosabb kulcsszó a háborítatlanság, mely biztosítja a nőnek, hogy saját ösztönei szerint szüljön, szükségtelen művi beavatkozásoktól mentesen, támogató, nem pedig irányító közegben. A modell úgy tartja, hogy amennyiben a nő biztonságban érzi magát, jó ütemben halad a szülés, elkerülhetők a szövődmények, vagy pszichés traumát okozó beavatkozások. A szemléletmód egyes képviselői a szülő nő mellett a figyelem központjába állítják a születendő gyermeket is, aki védtelenségéből adódóan több empátiát, érzékenységet igényel, mint ahogyan a kórházi gyakorlatban szokás. A meleg, sötét, tompa zajokat átengedő anyaméhből az újszülött hirtelen zajos, hideg, erős fényű környezetben találja magát, az újszülöttet gyakran felesleges és halasztható beavatkozásokkal megfosztják az anyjával való azonnali bőr- és szemkontaktus lehetőségétől. E helyett az azonnali bőrkontaktust, a mellre helyezést szorgalmazzák, mely biztosítja az újszülött számára a pihenés, a megnyugvás lehetőségét. Súlyos beavatkozásnak tartják a pulzáló köldökzsinór elvágását, helyette megvárják a pulzálás megszűnését a köldökzsinór elvágása előtt. Az újszülött sírását nem reflexnek, hanem a fájdalom, a panasz jelének tartják.
Az azonnali bőrkontaktus, a mellre helyezés biztosítja az újszülött számára a pihenés, a megnyugvás lehetőségét.
Értékkonfliktus a szülés körül
Most, hogy röviden megismertük az „alternatív” szülésmodell néhány fontosabb jellemzőjét, könnyebben rá tudunk tekinteni arra a szempontra, hogy miben tér el a holisztikus szemléletű otthonszülés modellje az úgynevezett technokrata (a szemlélet lényege, hogy ha segítségül lehet hívni a technikát, akkor azt meg is kell tenni) szülésmodelltől.
A technokrata szemlélet megszületésének alapja az a folyamat, melyet medikalizációnak nevezünk. A medikalizáció során az orvostudomány átlépte eredeti, gyógyító funkcióját, és olyan területekre is kiterjedt, melyekre eddig nem volt hatással. Így a korábban családi eseményként értelmezett szülés egészségügyi, orvosi esetté vált. A technokrata modell nem ismeri el a szülő nő kizárólagos kompetenciáját, és minden esetben szükségesnek tart beavatkozásokat (pl.: nő bevonulása a kórházba, kórházi hálóing viselés, beöntés, borotválás, burokrepesztés, fájdalom erősítés, fájdalomcsillapítás, gátmetszés, újszülött szeparációja, stb.).
A holisztikus szemlélet középpontjában a szülő nő áll, aki aktív résztvevője a szülésnek.
Míg a technokrata modell konkrét időbeli határokat állít fel a vajúdás és szülés folyamataira nézve, a holisztikus szemlélet minden szülést egyedinek tart, saját ütemben engedi haladni az eseményeket. Otthonszülés esetén a szülő nő szabadon megválaszthatja a vajúdás és a kitolás testhelyzetét, míg a kórházakban legtöbbször protokoll a kitolást megnehezítő horizontális testhelyzet. Jól látszik tehát, hogy az egységes, mindenkire érvényesnek tekintett protokoll vezérli a technokrata szemléletet, míg az otthonszülések sokkal nagyobb szabadságot adnak a szülő nőnek.
Akik a szülő nőt segítik – a bába és a dúla
Az otthonszülés során az édesanyákat bábák és dúlák támogatják. A bábák hivatalos szülésznő végzettséggel rendelkeznek, majd bába mellett tanulnak tovább. A dúlák jellemzően rövid dúlaképzésen vesznek részt, majd továbbképzésekre is jelentkezhetnek, ám leginkább az önismeret, a sajátélmény és a tapasztalat igazán fontos az ő esetükben. A kísérők szerepe nem csupán a szülés során fontos, hanem a felkészítésben, valamint a gyermekágyi időszakban is. A szülést megelőzően a bábák és dúlák főszerepe a család és a szülő nő önállóságra, tudatos szerepvállalásra készítése. A biológiai ismeretek átadása mellett ez komoly pszichológiai felkészítést jelent, melynek célja, hogy az anya a testének és a szülés fiziológiai folyamatának megismerésével együtt tanuljon meg bízni a saját testében, ezzel lecsökkentve a szüléstől való félelem okozta gátlásokat. Ezen gátlások ugyanis lassíthatják a szülés folyamatát, ami növelheti a beavatkozások kockázatát.
Az otthonszülés során az édesanyákat bábák és dúlák támogatják.
Aranyat érő háborítatlanság
Az otthonszülés holisztikus szemlélete kerül minden felesleges beavatkozást a szülés folyamatában, a beavatkozások ráadásul beleszólnak a szülés természetes menetébe, ami komplikációkhoz (pl.: császármetszés, fogó, vákuum, nagyfokú gátsérülés) vezethet. Egy 2011-ben készült doktori dolgozat azt is vizsgálta, hogy a nők miért választották az otthonszülést a kórházi szüléssel szemben. Az okok jellemzően ugyan azok voltak:
a személytelenség, a kiszolgáltatottság és orvosi hozzáállás miatt nem preferálták a kórházi ellátást.
A nők nagy részének ezen érzései korábbi negatív tapasztalatból, saját vagy ismerős traumatikus szülésélményéből eredeztethetők. Mások a kórházi protokollok, és indokolatlan orvosi javaslatok létjogosultságát vonják kérdőre (pl.: az anya biztonsága érdekében császármetszés után nem javasolt a hüvelyi szülés). Vannak, akik elutasítják a beteg-szerepet, ami a szülés orvosi folyamattá válásából adódik. Ám abban mindannyian egyetértenek, hogy a szülő nő igényeit (pl.: mozgás és cselekvés szabadsága, szabad testhelyzet megválasztása, kádban vajúdás/szülés, stb.) a technokrata szemléletmód nem tudta, vagy csak nagyon lassan tudja lekövetni.
Cikkemben röviden összefoglaltam pár hasznos információt, melyet az otthonszülés kapcsán érdemes tudni. Magyarországon is van lehetőség legálisan otthonszülésre, melynek meghatározott feltételei vannak. Fontos hangsúlyozni, hogy a modern társadalmak esetében, a tervezett otthonszülések tudatos, megfelelő egészségügyi háttérrel rendelkező folyamatok, szemben a paraszti társadalmakból eredő, hagyományos otthonszülésekkel, melyek korlátozott gazdasági és egészségügyi körülmények között zajlottak.
Források:
Kisdi, B. (2011). Háborítatlanul. A modern otthonszülés értelmezése. Doktori disszertáció.
Kisdi, B. (2011). A születés nézőpontjai. Az otthonszülés antropológiai értelmezése. Szellem és Tudomány, 2(1), 107-124.
